Életemben először új, teljesen gluténmentes konyhában főzök. Megváltozott a mindennapi ételkészítés tere. A régi, ismerős, belakott, bejáratott hely, melyben megannyi emlék lakik a múlté. A régi konyhám mindig különleges marad, hiszen ott tanultam meg főzni.

Számomra az ételkészítésben elsősorban a funkcionalitás dominál, tehát napi célt szolgál. Ha van időm szeretek kísérletezni, finom életeket főzni, de mégis inkább munkaként tekintek rá. Mindig ugyanaz a feladat: készen kell lennie a másnapi ebédnek. Éppen ezért nekem a konyha központi hely, a lakás hétköznapi szentélye vagyis fontos, hogy kényelmes legyen. Olyan, mint egy sokat utazó embernek a kocsi. Ez most egy fényes, csillogó, fehér autó, amin minden új és arra csábít, hogy kipróbáljam. 

Sokszor idegen: nem tudom mit hol találok, számos eszközt még nem hoztam át a régi konyhából. Tekergetem a gombokat, tanulom a mozdulatokat, hiszen itt is megvan a trükk, miként kell beindítani a sütőt vagy hogyan lehet a gázzal száguldani. Ahogy rójuk a kilométereket, idővel kialakul a rend, meg lesz melyik fiók rejti a fakanalat, milyen mozdulattal ér kukát az almahéj. Lassanként harmóniát hoz a munka és tapasztalat, a balettmozdulat könnyedségét.

Otthonból egy, konyhából sok van: szülőknél, barátoknál, testvérnél, munkahelyen, ismerősnél. Most éppen  ahhoz alkalmazkodom, hogy abban az egy konyhában ezentúl bátran megfoghatom az edényeket, már nem találkozhatok gluténnal. Nem kell menekítenem a dolgaimat, folyamatosan koncentrálni, figyelni mikor jön be valaki kenyérrel. Nem kell elmosnom még egyszer az összes tiszta eszközt vagy azt várni, hogy a lakótársaim zöld utat adjanak a munkámnak. Meg kell szoknom a veszélytelen főzést. Ha pedig majd máshol, idegen konyhát használok, ugyanúgy vissza kell rázódnom abba az ismerős kényelmetlenségbe, hogy mindenre figyeljek, hogy elkerüljem a diétahibát. Folyamatosan váltogatnom kell a konyha szerint. Az egyikkel gyorsabban haladhatok, a másikkal lassabban. Mindkettőt máshogyan kell vezetni.

Rájöttem arra, ahogyan minden autóval lehet utazni, úgy minden konyhában lehet főzni. Van amelyik kényelmesebb, de alapvetően a tevékenység a lényeg. A képesség, hogy bárhol is vagyok tudjak haladni. Van egy sor konyhafüggetlen szokás, ami nem a helyen múlik. Mindenesetre hiányozni fog a megszokott kis konyha-autóm, de pont a diéta által tudom, hogy az új dolgok idővel ismerőssé válnak, s most már végre, a gluténmentes konyhával egy másik sebességbe kapcsolhatok.

Last modified on 2020-11-07