Nincs internet, külső és belső zaj, csak én és az alapanyagok.

A konyhában lenni olyan, mint a saját autóban. Rám van állítva, tudom mi hol van, ismerem minden porcikáját. Biztonságot ad.

Néhány órára kiléphetek a hétköznapokból és visszatérhetek egy időtlen állapotba: a jelenbe.

A főzés egy irányított káosz. Eszközök, hozzávalók szanaszét. Száll a gluténmentes liszt és folyik az olaj.

Az első időkben döcögősen megy a főzés, most már a sok gyakorlás után automatikusan és gördülékenyen. Gondolkodás nélkül, kézben van a gyakorlat.

Az ismerős mozdulatok az alapanyagokból lassan ételt varázsolnak. Új színek, illatok keletkeznek. Hűtő-hideg, sütő-meleg. Mindezek nyomában mosatlan edények.

Majd a káosz ismét (viszonylagos) renddé alakul.

Az evőeszközök a helyükön, az étel a dobozban. A konyha nullába téve.

Egy nap pihenés. Aztán indulás: kezdődik elölről.

Last modified on 2018-05-29